09.19.

XII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó

TÁNCPERSPEKTÍVÁK Duna Táncműhely | Karma Dance Project (Fr) | Pécsi Balett

19:00 | Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínház

1. rész
Duna Táncműhely: A tizedik vőlegény

Fotó: Dusa Gábor

A férfi élet hagyományvilágában, az egyik legszertartásosabb pillanat a férfivá avatás rítusa volt. A férfiszervezetek által felállított próbatételek sora volt hivatott arra, hogy a fiatal legény, férfiként foglalhassa el helyét a közösségben. Ezeknek az avatási szokásoknak a legszélsőségesebb formáit ismerjük. Mai szemmel nézve és mai szóval élve, olykor ezek a beavatások a brutalitásig fajultak, mégis erényként fogható fel az ünnepélyesség, amely körül ölelte. Az ősi beavatási szertartások, férfivá avatási rítusok a civilizált társadalomban tulajdonképpen eltűntek. Halvány nyomai megtalálhatóak ugyan, de a szertartás és az ünnepélyesség teljes hiánya jellemzi. Talán az egyetlen ilyen esemény az esküvő előtti legénybúcsú, amelyben még fellelhető a régi rítusok révülete és kábulata.

Zene: Kiss Ferenc, Korom Attila, Küttel Dávid
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt

Szereplők: Bódi Dávid, Kanozsai Ákos, Kolumbán Norbert, Kriston Fruzsina, Kuzma Péter, Soós Gyula András, Szabó Csaba, Végh Tamás

2. rész
Karma Dance Project (FR): Quadrix

Koreográfia: Gigi Caciuleanu
Zene: Erwann Kermorvant
Fény: Tom Klefstad
Előadják a Karma Dance Project táncosai: 
Alice Valentin-Kermorvant, Hoshino Ikki, Katakura Mary, Victor Daniel Pop

Négy ember világa. Négy táncos, négy személy, négy személyiség. Találkozások és/vagy útelágazások. Megpróbáltatások, lelkiállapotok, félreértések, meghiúsult találkozások.
A testek kvartettje. Ezt a négyest Erwann Kermorvant filmzenéje inspirálta. Egy precíz darab tele emóciókkal, ugyanakkor  nagyon struktúrált, szabad teret hagyva a tiszta léleknek. A zenét ugyanolyan fiatalosnak találom mint ezt a zeneszerzőt, aki filmzenékre „specializálódott”, de ugyanakkor tiszteli a is a nagy mestereket. Egy szóval: az igazi és a jó zene a mai komplexusmentes, de  ugyanakkor profi zenészek és a szabadon alkotó művészek egész lényéhez hozzátartozik. A koreográfia felosztása szigorúan megírt és ezért extrém precizitást és folyamatos mozgást követel a táncosoktól. A „bolond” alkotó minden pillanatban a részletek extrém gondosságát követeli meg a táncosoktól. A darabban  egyaránt megfigyelhetők a feszültségek megszakadása, a dinamikus szituációkhoz való visszatérés árnyalatai, az izgalom és a nyugodt periódusok váltakozása, az energia áramlása.
 

3. rész
Pécsi Balett: Diamond

Fotó: Rajnai Richárd

Mi mással vethető össze a táncos, ha nem a gyémánttal? A gyakorlás és az előadás oly elszántságot és kitartást kíván, mely csak a gyémánt páratlan keménységéhez hasonlítható. Évszázadok során kialakult mozdulatok alakítják a nyers követ briliánssá, a táncos testét pedig tökéletessé. Ha pedig felgördül a függöny, a táncos fényben fürödve ragyogja be a színpadot, mozgása ajándék a szemnek és a szívnek. A tánc csillogó ékkő a művészetek között – a Pécsi Balett Leo Mujić legújabb, briliáns darabját nyújtja át közönségének, mely az alkotóerő és tánctechnikai tudás időtlen fenségét hirdeti.

Zene: Szergej Rachmanyinov 
Jelmez: Fenyő Péter
A koreográfus asszisztense: Nagy Írisz 
Koreográfus: Leo Mujić
Táncolják: 

Ujvári Katalin, Kócsy Mónika, Karin Iwata, Hoffman Virág Zoé, Szécsi Theodóra, Nagy Írisz Molnár Zsolt, Tuboly Szilárd, Szabó Márton, Koncz Péter, Varga Máté, Matola Dávid

Leo Mujić meghívását a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé.