Az est első részében a MAGYAR MOTÍVUMOK - népzenétől a kortársig, zene és néptánc magyar tájakon című produkció látható
Lukács Miklós, Borbély Mihály, Fülep Márk
A koncert „magyar tájakon” vándorolva kísérli meg körbejárni és megkeresni a kapcsolatot a kortárs zene, a népzene, és a népi ihletésű improvizációk között.
Szándékuk a magyar kortárs zenéből visszatekinteni és visszaeredeztetni a népdalfeldolgozásokra, eljutni a tiszta népzenéig, majd elkalandozni a népi ihletésű improvizációra anélkül, hogy ezeket a műfajokat elegyíteni próbálnák, noha az előadók közül vannak, akik e műfajok egyesítésének a legkiválóbb művészei.
A programban a mai magyar zeneszerzők művei ugyanúgy jelen vannak, mint a százéves nagyjaink, a népi ihletésű írott zene, a népzene, vagy éppen a népzenei ihletésű jazz. A műfajok közötti átjárhatóságot az alapvetően különböző stílusokat képviselő előadók együttes munkája biztosítja, és hozza közel a hallgatóhoz.
Lukács Miklós, cimbalom Bognár Szilvia, ének Tóth Ildikó „Fecske”, tánc Farkas Zoltán „Batyu”, tánc, ütőgardon, dob
Művészeti vezető: Fülep Márk
Fotók: Henics Tamás, Borbély Balázs
Az est második részében az idén 30 éves TranzDanz: RatVille című legújabb előadása látható.
A magyar kortárs tánc egyik legjelentősebb független társulata, az idén 30 éves TranzDanz legújabb darabja a Nemzeti Táncszínházzal koprodukcióban megvalósított Ratville.
…„s a kihalt város halott nyugalmát sem zavarta más, csak az előbbi, most már egyre erőteljesebben hallatszó pöfögés, s a némaságnak ebben az ijesztő teljességében – hogy se jajkiáltás, se egy ütés puffanása, a majdnem sértetlen csöndre az artézi kút körüli bűntett is, mert mi más lett volna, a maga hangtalan történetével felelt – már korántsem látszott olyan különösnek, miért nincsen legalább néhány ember errefelé… Balsejtelemtől hajtva sietett tovább, s lassacskán úgy érezte magát, mintha egy gonosz álomban járna, majd, hogy egyre közelebb ért a mostanra már tisztán hallható pöfögés forrásához, s a vadgesztenyefatörzsek rácsa közt váratlanul megpillantotta az otromba szerkezetet, biztosra vette, hogy a kimerültségtől s félelmével küszködve egész egyszerűen képzelődik csupán, mert amit meglátott, az az első percben nem csak megdöbbentőnek, hanem egyenesen hihetetlennek tűnt.” (Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája)
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Táncolják: Bora Gábor, Gera Anita, Tókos Attila, Ujvári Milán
Zene: Wondawulf
A produkció az NKA és a Movein Stúdió támogatásával jött létre